Marie-Aude Murail - Oh, boy! #Könyv

Oh, boy!

Oldalszám: 192

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Eredeti cím: Oh, boy

Fordító: Burján Monika

ISBN: 9789632455716

Országos megjelenés: 2014.06.11

Termékkód: 6282

 Azt hiszem, kétségtelenül a KMK kiadott egyik legjobb könyve.

Egy kis élménybeszámolóval jelentkezek, bár sok idő eltelt, és egyész nyáron most olvasom el a második könyvemet - :’) -, most egy igazi kis kincsre leltem. Azt hiszem, ezzel sokan egyet értenek még.

Leírások #1 - Növény, állat, tárgy, személy, táj

Szép napot mindenkinek! Ma egy írásos bejegyzést hoztam, remélem tudok vele segíteni! :)
Ui.: hamarosan várhatóak újabb elvihető fejlécek/textúrák, és inspirációs képek.

Főbb leírásfajták:

Nyövény, állat: amelyben vagy egy állatról, vagy egy nővényről írunk egy hosszabb ismertetőt.

Tárgy: itt egy kézzel fogható dologról beszélünk.

Személy: amikor egy számunkra szimpatikus, vagy ellenszenves személy kinézetét, tulajdonságait részletezzük.

Táj: amikor egy körülöttünk elhelyezkedő táj előnyeit, hátrányait, szépségét meséljük el.

Az érzelmek leírását egy külön cikkben fogom szétboncolni nektek.

Az emberek szeretnek olyan történeteket olvasni, ami megfogja őket, érzelemdúsak, leírásban gazdagok és még a főszereplő karakter is szimpatikus nekik néhány oldal olvasás után. 

Egy leírásnak nem csak akkor van fontos szerepe, ha valami fontos esemény történik a történetben, vagy csupán csak érzelmekkel telített az adott rész. A leírásra mindig szükség van, még akkor is ha azt az író nem is gondolná. Lehet szó egy tárgyról, egy személyről vagy egy állatról, a leíráok szerepe sokkal meghatározóbb a történetben, mint maga a párbeszédek, hiszen a leírásból tudhatjuk meg a környezetet, a korszakot, a szereplőink helyzetét és érzéseit. Magába foglalhat az dühöt, bánatot, boldogságot, a leírás annak ellenére is a legfontosabb része a regényeknek, ha a főszereplőnk a legrosszabb kedvében van és éppen a depressziós korszakát éli tizenhét évesen. A leírásokat meg lehet fogalmazni akár pár mondatban, de egy teljes bekezdésben is, hiszen nem a hossz számít, hanem a tartalom. Az, hogy milyen mértékkel adjuk át a szereplőnk érzéseit és a tájak kinézetét, mindenki saját maga dönti el, viszont az sem jó, ha túl kevés, vagy ha túl sok az ecsetelés egy-egy dologról. Valahogy meg kell találnunk az arany középutat. Sok olyan oldal van, ahol rengeteg példa van feltöntetve a leírásokról, de mégis valahogy pár a blogger, illetve néhány wattpad történetnél nem látszik az, hogy igazán megértette volna azt, amit egy - vagy több - oldalon elolvasott.

Viszont, ha már a példáknál tartok, akkor én is belekezdek az én példahozatalaimba, szóval nézzünk meg először egy romantikus történet leírásárt. Képzeljük el, hogy egy tisztáson vagyunk életünk szerelmével, és nagyon boldogak vagyunk. 

Igazából mindenki azt hiszi, hogy a romantikus történeteket a legkönnyebb megírni, holott - személy szerint - szerintem ez az egyik legnehezebb kategória az összes zsáner közül. Nem mindegy, hogy csak a karaktereink éreznek, vagy pedig néhol (vagy netán teljesen) a saját érzelmein tombolnak a főkarakterben egy egész történeten keresztül. Persze ha a saját érzéseinkkel van dolgunk, akkor az a leírás kicsit nehezebb lesz az átlagnál, mivel emberek vagyunk, és néha túlságosan is gyatrán tudjuk megfogalmazni az adott pillanatban levő érzelmeinket. 

A romantikus tájleírásnál viszont szerintem az ég világon nincs nehezebb, meg kell találnunk azt a hangulatunkat, amikor képesek vagyunk romantikusak, és tájbűvölők is lenni. Tehát nézzünk most erre egy példát mind a két oldalról (rövid és hosszú leírás):

Rövid: 

"A táj valami csodálatos volt; fák vettek körbe minket, az égen alig voltak felhők, a nap tűzött és szinte égette a bőrőmet. A földön egy pokróc és néhány párna hevert." 

Hosszú: 

"Amikor felértünk a domb tetejére egy nem várt meglepetés fogadott, hisz ő csak annyit mondott, hogy sétálni megyünk. A pólóm már szinte át volt ázva az izzadtságtól, mire felértem, de a látvány ami elém tárult még a varázslatnál is gyönyörűbb volt. Előttem egy bordó lepedőszerű anyag volt leterítve, azon pedig néhány fehér és borvörös párna feküdt. Fél méterrel arrébb két lámpás pislákolt egy jól megegpakolt tűzrakás mellett. A fák amik körül vettek minket telis-tele voltak zöld bimbókkal, a bokrokból pedig madárcsicsergés hallatszott. Elképesztően boldog voltam. A szívem már nem a fáradtságtól vert olyan hevesen mint ezelőtt, hanem az örömtől és attól, hogy a sírás folytogatott. Erre nem számítottam."

Ugye érződik a különbség? Nem mindegy az író kedve sem és az, hogy éppen hol járunk. Néhány leírást sokkal könnyebb elmesélni, mint azt hinnénk, de ha ez meg van spékelve még egy kis fantasyval, akkor már igazán nincs könnyű dolgunk.

A fantasy történetek leírásai számomra kicsit könnyebbek, mivel világ életembe fantasy történeteket írtam és olvastam. De ha egy kezdőnek fogalma sincs arról, hogy mit jelent maga a "fantasy" szócska, akkor igazán nehéz dolga van az összes létező leírástípussal.

A fantasy történetek leírásánál annyi fontos dolog van, hogy egy előre megalkotott világképet kell bemutatnunk minden egyes tájleírásnál és harcjelenetnél. A kitalált élőlények már mellékesek, hiszen még a legkezdőbb írók is ki tudnak találni egy háromlábú, zsiráf fejű és kutya testű lényt, aminek valami különleges nevet kell adni. 

Ez a leírásfajta még a könnyebbik részhez tartozik - legalább is nekem -.

Rövid: 

"A lovam idegesen fújtatott, amikor a hatalmas kapu elé értünk, mely mögött egy hatalmas vár tornyosult."

Hosszú:

"A lovam fújtatott, a homlokomról patakokban folyt az izzadtság az idegesség miatt. A hatalmas kapu körülbelül harmincszor akkora volt mint én, a vár ami mögötte állt pedig még vagy örszöt magasabb, mint a kapu. A bejáró két oldalán fejnélküli agyagkatonák álltak kardot maguk elé szorítva, majd amikor az ajtó elkezdett nyikorogni, és egy nagy bömbölő hangot hallottam, a  szívem majd kiugrott a helyéről, lovam pedig felágaskodott, megfordult, és a lehető leggyosabban futni kezdett be az erdő mélyébe."

A horrortörténetekkel már nem csak a leírás a probléma, hanem az érzések átadása is. Bevallom, én sem tudom átadni annyira azokat az érzelmeket amiket egy horrorfilmben láthatunk, de azt igazándiból látni és átélni kell, hogy igazán át tudjuk adni a rémültség közben levő történéseket.

Legtöbbször még a profi íroknak sem sikerül igazán olyan történetet átadniuk, amit igazán szerettek volna, pedig aztán ők tényleg tudják, hogy mi az, ami egy horror történethez kell. 

Rövid:

"A fák körül három árnyék bukkant fel, közülük kettő a földön, a harmadik pedig a levegőben. A hangom remegett, ahogy hozzájuk szóltam."

Hosszú:

"A fák közül előbukkanő lények közül az egyik a magasban volt, a másik kettő a földön. Mindegyik fején egy agancs díszelgett, a szemeik helyén csak egy nagy fekete lyuk tátongott. A szívem hevesen vert, a pulzusom annyira felemelkedett, hogy a torkomban éreztem a dobogást, és gombócom is volt. A hangom remegett, ahogy megszólítottam őket. Nagyokat nyeltem, és amikor az egyik pillanatról a másikra előttem álltak mind a hárman egy hangos sikítás tört ki belőlem, majd fejveszte futottam amerre láttam."

Az akció történeteknél viszont teljesen más a történet. Fontos, hogy ne csak egy sima leírást adjunk arról, hogy a karakterünk száguldott a világ legjobb kocsijával hanem, hogy milyen érzéseket, élményt élt át az utazás során.

Rövid: 

"Az autó száguldott a főúton, én pedig belesüppedtem az ülésbe. A gyorsaság felemésztett, és egyszerűen csodálatos érzés volt. Féltem, de mégis arra vágytam, hogy méggyorsabban menjünk."

Hosszú:

"A kocsi kerekei csikorogtak az aszfalton, a kanyarnál a hátsó kerék csak úgy csúszott, mintha jégen lett volna. A tükörből szinte semmit nem láttunk, mivel a mögöttünk levő füst mindent eltakart. Ő csak előre koncentrált, a négysávos úton a legmagasabb sebességgel szeltük az utat minden kocsit megelőzve. Kapkodva vettem a levegőt, a fejembe pedig egyre csak az járt, hogy a lehető leggyorsabban száguldozzunk, pedig a félelem ott dobogott a torkomban. Össze vissza dőltem a kanyaroknak köszönhetően, és hiába kapaszkodtam, egy cseppnyit sem könyítette meg a helyzetet."

Leírásnál a legfontosabb tényezők amiket mindenképp meg kell említened:

TÁRGYLEÍRÁS:

• mérete
• színe
• alakja
• díszített-e 
• anyaga, hangulata

Legyen szó például egy egyszerű tárgyról, ami jelen esetben egy pénztára lesz. 

Kívűl rózsaszín, belül pedig fekete volt, nem volt sem túl kicsi, sem rettentően nagy, még a legkisebb helyen is elfért. Belül három blokkra osztott, egy az aprónak, a másik kettő pedig a papírpénznek. Egész kényelmesen el lehet benne férni. 

NÖVÉNYLEÍRÁS:

• színe, illata
• nagysága
• milyen érzést kelt?

Levendula.

Alacsony szára felett nyúlik hosszú, kékeslila virága, ami nyugtató hatással bír. Már csak a tudata nyugtatott, hogy mellettem egy egész levendulasziget sorakozott. Illata felfrissített, úgy éreztem, hogy egy pillanat alatt elszáll rólam az eddig felgyülemlett feszültség. 

ÁLLATLEÍRÁS:

• nagysága
• színe, testrészei
• mozgása
• szokásai

Ló.

Kecses mozgásával elmehetne akár egy modellnek is, mintha csak neki találták volna ki. Szellő vidáman szelte az akadályokat, fújtatott a melegtől sötét színe miatt, de sörénye valamelyest enyhítette azt a lóbálózással. Hosszú nyakát kissé előre nyújtva futott, mintha nyílként lőtték volna ki. Szellő gyorsan megtanulta azokat amiket kértem tőle, és immár telejesen egymásra hanglódva vettük az elénk állított akadályokat. Eleinte makacs volt, nem akart a kedvemre tenni, de végül megbékélt, és engedett az irányításnak. 

SZEMÉLYLEÍRÁS:

• külső tulajdonságok: hajszín/hossz, szemszín, magasság, testalkat
• belső tulajdonságok
• személyiség

Ezt igazándiból mindenki saját maga dönti el. Olyanra formáljuk a karaktereinket, amilyenre akarjuk, de lehetőleg legyenek élethűek. 

TÁJLEÍRÁS:

• elhelyezkedés(helyszín)
• körülvevő lények, nővények
• időjárás

Köszönöm, ha elolvastad!

Nads

Zsáner zsáner hátán

Szép napot!

A mai bejegyzés középpontjában a főzsánerek és az alzsánerek vannak, amiknek oly sok mindent köszönhetnek az írók.

"Egy történet mellett az ember megtanul élni, kicsit más szögből látni a világot, érezni olyan érzéseket, amiket egy "egyszerű" ember talán soha nem is gondolja, hogy érez. " - Nadin

Ha valakinek elmondjuk, hogy írunk egy regényt/történetet/novellát, szinte biztosan az lesz az első kérdése, hogy milyen zsánerbe tartozik. Ha beszeretnénk adni egy pályázatra, ott is meg kell ezt jelölnünk, sőt, még alzsánert is kell írnunk (ez nem mindenhol követelmény, de találkoztam már ilyennel). Egyébként a kiadót nem nagyon érdekli, hogy a romantikus zsáneren belül a regény melyik alzsánerbe tartozik, mivel a könyvesboltokban is nagyobb zsánerek szerint csoportosítják a könyveket. Viszont az írónak fontos tudnia, hiszen az olvasói is elvárják tőle, valamint ha krimit írsz, akkor tudnod kell, hogy mi a különbség közte, és a bűnügyi alzsáner között. Minden egyes alzsánernek megvan a maga külön tartalma, definíciója, jellemzői, egyes elemei, ezeket ismerni kell, hiszen ez is meghatározhatja a mű megítélését. 

A legtöbb zsánernek van Wikipédia-oldala, blogja, vagy fóruma, amiben csak is kizárólag arról az egy zsánerről beszélnek bejegyzéseken, oldalakon keresztül, elmondják a jó és rossz oldalaikat, és ugyebár minél tartalmasabb egy oldal az adott témáról, annál jobban tudsz te is érvényesülni a saját kiválasztott történetedben. 

A lentebb felsoroltak között még rengeteg alzsáner található meg, viszont én most csak a leggyakorabbakról fogok beszélni.

KRIMI

A krimi regények cselekménye valamiféle bűntény és annak elkövetése körül forog. Tehát a mű középpontjában a nyomozó(k) - akik mindent megtesznek a jó ügy érdekében -, és az elkövető(k) - akik mindent elkövetnek azért, hogy a tettük soha ne derüljön ki - állnak. Egy népszerű megközelítést szeretnék most megemlíteni, melyben a nyomok alapján a kopó kideríti, hogy ki követte el a bűncselekményt, ez az úgynevezett Whodunit alzsánerbe tartozik. 

Ezen kívül még rengeteg alzsnert sorolhatunk fel, kezdjünk talán a legismertebbel, és az előbb említettel:

- detektívtörténet (whodunit): a nyomozó, vagy detektív (kinek hogy tetszik) nyomok alapján gyűnti össze az adatokat az elkövető személyről, majd a végén felfedi kilétét a bűnösnek.

- cozy mistery: lényegében ugyan az, mint a detektívtörténet, viszont ebben alig található véres, erőszakos jelenet, vagy egyáltalán nincs, ha pedig van is, akkor humoros formában adják elő. Kisebb közösségben játszódó történet, aminek a főhőse általában egy amatőr nyomozó, vagy rendőr. A gyilkos elfogása után helyreáll a rend.

Ellentéte a hardboiled, ahol a szex, az erőszakosság és a gyilkosság durvább szemszögekből kísérhető végig, a detektív pedig még nyomozás közben is gyakran kerülhet véres helyzetbe. A hangulat gyakran sötét, cinikus, és általában a nyomozó is ilyen személyiséget kap. 

- történelmi krimi: egy régi korban, régimódi nyomozó társaságában zajlik a nyomozás. Pl: '80-as évek 

THRILLER

Ez a kategória könnyed, gyors lefolyású, izgalmas történeteket tartalmaz, amik folyamatosan fenntartják az olvasó figyelmét egészen a történet végéig. Céljuk az, hogy olyan érzéseket hozzanak elő az olvasóikból, mint például az izgatottság, a meglepettség, félelem és az izgatottság. Ezt leggyakrabban megpelő csavarokkal érik el, amik még sokszor az alkotó fejében is összekuszálják a dolgokat. Gyakoriak a harci, vagy üldözési jelenetek. Egy akcióközpontú zsáner, ami miatt sokszor meghatározott idő van a szálak kibogozásához, és a bajbajutott személy megmentéséhez (pl. egy órájuk marad, hogy kiszabadítsék a túszt, mielőtt a bomba felrobban).  

- kém: a főszereplő egy kém, történelmi korszakban gyakran a világháborúkat/háborúkat használják fel, viszont a kortárs regényekben gyakran a főhősünk terroristák közé épül be. 

- orvosi: főszereplőnk egy igen tanult orvos, aki például egy vírus elterjedését próbálja megakadályozni.

- eco: termézeti katasztrófa megakadályozása a fő cél, az ember és a természet van a központban. 

- techno: modern, újonnan felfedezett dolgok (pl ágyú) leetséges veszélyeit mutatja be. 

- katonai: főszereplő egy katona, aki gyakran az ellenséges oldalon beépülve próbálja helyrehozni a dolgokat.

- bűnügyi: valamilyen bűntény áll a konfliktus középpontjában, a krimivel ellentétben itt nem a nyomokon van a hangsúly, hanem a hőst lázba hozó akciók és a veszélyes helyzetek okozzák az izgalmat. 

HORROR

Fő célja, hogy félelmet keltsen az olvasóban, gyakran az ismeretlentől való rettegés fordul elő a regényekben, filmekben egyaránt. Mondanivalót is hordozhat magával. Nagy szerepet játszik benne a vér, az erőszak és a gyilkosság. Többéle zsánerrel is össze lehet kötni, mint például a fantasy, de a romintikával sem lehetetlen. 

- gótikus: a horror legrégebbi alzsánere. Helyszínként sokszor szerepelnek elhagyatott helyek, természetfeletti lények (szellem, vámpír stb.) Az ilyesfajta horror történetek általában egy naiv hősnőt kapnak főszereplőként. 

- pszichológiai: sokkal inkább a lelki eredetű problémákra ereszkedik rá, mint például a depresszió. A gonosszal a karakterek testileg nem kerülnek szembe, csakis szellemileg, ez befolyásolhatja a cselekedeteit. A feszültség az emberi elme legsötétebb zugaiból, gondolataiból terjed át az olvasóra, és rántja magával a pszichológia irányába.

- szörny: a szereplőket valamilyen szörny, zombi, vámpír, mutáns, mumu fenyegeti, terrorizálja és próbálja az irányítása alá vonni. 

- természetfeletti: a hősök valamilyen természetfeletti lénnyel állnak szemben, mint a démonok, vámpírok, vérfarkasok, szellemek, boszorkányok, démonok által megszállt emberek. 

FANTASY

Jellegzetesége, hogy mágikus, természetfeletti elemeket tartalmaz. Az egész világot az író találja ki, minden egyes apró részlettel együtt. A Sci-fi-től konkrétan az különbözteti meg, hogy a a benne található elemeket nem lehet tudományosan megmagyarázni. A kitalált világot általában mágikus lények lepik el. 

- epikus: a miénktől egy külön világban játszódik, ezt a helyet aprólékos kidolgozás előzi meg, mielőtt levésnék a tájleírásokat (vallások, kultúra, nyelvek stb.) Általában sok szereplővel, több helyszínen zajlanak az események. 

- hős:  egyetlen hős áll a középpontban a nehézségekkel együtt. Sok megpróbáltaláson kell átesnie, hogy a célját elérje.

- urban fantasy: általában a saját világunkban zaljanak az események. Különböző lények (vámpírok, vérfarkasok, démonok stb) jelennek meg. 

- dark fantasy: a horrortól is kölcsönözhet elemeket, gyakran a gonosz szemszögéből meséli el a történetet.

SCI-FI

Társadalomra, és tudományra gyakorolt hatást mutatnak be. Többnyire jövőben játszódik, képzeletbeli világokat, technológiákat mutat be, és a tudományra alapul. Gyakori téma az űr, a földön kívüli élet stb. 

- hard: nagy hangsúlyt fektet a technika pontosságára, és részletesen ismerteti a technológia működését, ami fontos szerepet játszik a cselekményben.

- soft: társadalomtudományra alapoz (pl. antrolpológia), ennek megfelelően inkább a karakterre és a kitalált társadalomra koncentrál.

- űropera: nagyrészt az űrben, űrhajó fedélzetén játszódó történetek. Gyakran bonyolítanak le űrcsatákat, és sok űrlény, futurisztikus fegyver szerepel benne. 

- cyberpunk: a közeljövőben játszódik, a középpontja a számítógépes technológia és a programozás. 

ROMANTIKUS

A központjában a két főszereplő közti kapcsolat áll, hogy ez a kapcsolat hogyan fejlődik (vagy éppen rosszabbodik) a cselekmények során. Nagy hangsúlyt fektet az érzelmekre, és a karakterábrázolásra, talán ez a legkarakterközpontúbb zsáner az összes többi közül. Fontosak azok az akadályok, amelyek a két főszereplőt távol tartják egymástól, ezeknek izgalmasnak és lényegesnek kell lenniük. Tartalmazhat mellékszereplőket, mellékszálakat is, de a főszálnak mindenképpen romantikusnak kell lennie, a romantikáról kell szóljon. Az ilyen történetek nagyon gyakran végződnek happy enddel, a két főszereplő végre egymásra talál, de a történet végének mindig, mindenféle esetnem felemelőnek kell lennie az olvasók számára.

- történelmi: általában az '50-es évek előtt játszódó, régies stílusú történet. Az ide tartozó regényeket kor, helyszín szerint is elkülöníthetjük (pl: viktoriánus.) A viktoriánus kor és a társai már külön zsánerbe is sorolhatóak.

- erotikus: rengeteg érzelmet tartalmaz, a középpontban az erotika áll minden mennyiségben.

- misztikus-romantikus: elemeket gyakran kölcsönöz az urba-fantasy zsánertől a természetfeletti történések kiküszöböléséhez. A főhős/főhősnő általában egy természetfeletti lénybe lesz szerelmes (vámpír, farkas stb.)

- kortárs: a kortárs környezetben játszódó történetek, ez az egyik legnagyobb alzsáner.

TÖRTÉNELMI

Az ilyen történetek a múltban játszódnak, egy létező történelmi korba varázsolják az olvasót. A hátteret sok esetben egy fontos esemény adja meg, a karakterek pedig gyakran már halott hősök, katonák, királyok, királynők, udvarhölgyek stb. A kor sok kutatómunkát igényel az író részéről, hisz az olvasó elvárják, hogy hű maradjon az akkor szokásokhoz, hisz az író sem abban a korban élt, nem tudhat mindent róla, mindent meg kell tenni azért, hogy a kor és az környezet hiteles legyen. A műveket aszerint sztályozhatjuk, hogy melyik időszakban játszódnak, például honfoglalás, első vagy második világháború, hideghábrú, Rózsák háborúja. 

AKCIÓ

Kalados, akciódús történetek sokassága. A főhős valamilyen nem várt szituávióba keveredik, és azt próbálja megoldani a lehető legjobb úton. Többszörnagy utat kell megtenniük, hogy teljesíteni tudják a küldetésüket.

- tengerészeti: a tengeren játszódik hajók fedélzetén, az emberek és az elemek harcát mutatja be.

- háborús: valamilyen háború körében játszódik. Többször egy nem várt támadás az okozója.

WESTERN

A vadnyugaton, Észak-Amerikában játszódik, a főszerepben általában sheriff áll a középpontban, aki próbálja elkapni a rossztevő banditákat.

HUMOR

Komikus történetek, egyik fajtája a szatíra, ami bizarr oldalról mutatja be az életet, a másik pedig a paródia, ami egy másik művet figuráz ki.

Rókák! Avagy olvassunk őrültekről! - Lexa

Nora Sakavic - The Foxhole Court 

Oké, talán kicsit durva a cím. De egyik srác sem százas – eddig.

A nagy helyzet az, hogy még nem olvastam el a könyvet, de annyira felcsigázott, hogy úgy döntöttem az első öt fejezetről – amit lefordítottak – írok nektek pár sort, mert én érdekesnek találom a sztorit. Éééés amúgy igyekszem angolul is olvasni a könyvet, de olyan lassan haladok, hogy jajaj. Egyébként ez egy trilógia első kötete, és a talán a sorozat leglazábbika is.

Főszereplőnk Neil Josten, aki tulajdonképpen átveri saját magát. Miért? Mert ő nem Neil Josten, de nem ám! Érdekes lehet úgy elkelni, hogy mikor tükörbe nézel nem is magadat, hanem egy idegent látsz viszont. Nem, nem skizofrén, mindössze hazudik; a nevéről, az életkoráról, a származásáról, ezt mind az apja miatt, aki egy gyilkos és aki elől Neil egész életében menekült. (Cuki sebeket hagyott rajta az egész testén, én sem komálom a pasast.) A történet arról szól, hogy Neil Exy¹ edzője elhív egy sokkal jobb – vagyis inkább többre tartott – edzőt az egyik meccsére, az edző – Wymack – pedig kinézi magának a srácot, mert bár nem egy éljátékos, senki sem küzd így a pályán. Ilyen vakmerőségre van szüksége.

ÉS KOMOLYAN MONDOM, EZ A LOVE STORY KEZDÉS A BEST IN MY FUCKIN LIFE. Na, hogy ismerkedik meg Neil jövőbeli szerelmével? Hát úgy, hogy az gyomron vágja egy Exy ütővel. Imádom. Komolyra fordítva a szót: Neil tényleg így ismerkedik meg a kissé kettyós Andrew-val, aki nem csak őrült, de még erőszakos is. Aztán ott van Kevin drága – hogy az a… Kevin Neil igazi életének egy aprócska morzsája, és talán pont miatta nem tud túllépni igazán a múlton, elvégre akárhányszor meghallja a nevét – ami elég gyakran fordul elő, mert sztárjátékos a srác – mindig beugrik neki az az éjszaka.

Neil bekerül a Rókák csapatába, és bár eléggé kilóg a többiek közül szótlanságával és gyenge játékával, valahogy azt érzi az ember, még a legutálatosabb tag sem – khm KEVIN – sem akar róla lemondani, látnak benne valamit. Főleg Andrew drága. És igazából öt fejezet alatt kábé ennyi történt: Neil beköltözött az edzőjéhez, megismerkedett a Rókákkal, elvitték őt a Rókalyukba – Exy pálya/épület – , összeverekedett Kevinnel, és bimbódzik a – nyilvánvaló – szerelem közte és Andrew között. Bár, most még csak erős tiszteletnek és ragaszkodásnak tűnik. NA ÉS ITT SZERETNÉK MEGÁLLNI.

Engem ledöbbentett, hogy egy nem éppen százas srác így ragaszkodik valakihez és így hallgat valakire. Neilnek van egy mappája, tele az igazi irataival, de eldugja mindenki elől. Valaki belenézett, úgy sejti Andrew volt. Mégsem esik neki, helyette Kevint bántja, miért? Mert tudja, hogy Andrew bár őrült, érzékeny. Sőt, nem őrültnek nevezném, sokkal inkább…megtörtnek, aki túl erősen tud ragaszkodni. Ezzel csak azt próbálom magamból kihozni, hogy a tisztelet, ami Andrew-ban van Neil iránt, elképesztően átkarolja már most, az elején a sztorit. Elképesztő. Neil ugyanis tudja, milyen megbántva, megfélemlítve lenni, utálni magad, vagy éppen tartani magadtól. Én legalábbis úgy érzem eddig, Andrew inkább fél, mintsem bántani akarna valakit – konkrétan majdnem leszúrta az unokatesóját. Honnan gondolom? Az ember akkor mosolyog a legtöbbet, amikor szomorú, magányos – márpedig Andrew állandóan vigyorog, de lehet szimplán tényleg csak őrült.  Tapasztalat. (Emellett, utánanéztem pár dolognak, és azt írják: Andrew nem szereti, ha engedély nélkül megérintik, éppen ezért Neil mindig engedélyt kér majd. Szerintem ez is érzékenységre utal :3)

Nooos, ez csak egy gyors kis ajánló lenne – semmi érdekfeszítő –, én eddig érdekesnek találom a sztorit és a karaktereket, és nem csak egy sima sportos regényről beszélünk. Nem ám. Ebben megvan a sport maga kis sötétsége és alvilága, amolyan maffiás cucli. Csak sokkal komolyabb és ledöbbentőbb.

Ajánlom azoknak, akik nem csak a sportot, de a maffiás/alvilágosdis könyveket is szeretik, elbírnak viselni egy csomó halált és szívbemarkoló dialógust, és ami legfontosabb: LMBT!!! Úgy tessék olvasni, hogy a csapatból kapásból hárman melegek, de mint a kályha!

Tényleg semmi lényegessel nem tudtam eddig szolgálni, de amint elolvastam a könyvet, ismét jelentkezem! Addig is, az én kedvemért naaa, nézzetek be ide és segítsétek a fordítók munkáját. Nem mondom azt, hogy ez egy kikapcsoló, nyugtató sztori – mert nem. Tényleg akkor olvasd, ha szeretsz elgondolkodni egy-egy szón, cselekedeten, szereted az izgalmakat.

Kellemes olvasást!

Kellemes ünnepeket, ha nem találkoznánk!

¹Lacrosse és az amerikai foci keveréke: hálós ütővel játszák, de az amerikai foci erőszakosságára hajaz, a szabályok icipicit egybefolynak.

Angol link: KATT

Magyar link: KATT

Hogyan kezdjek neki az új történetemnek? 1.

Sziasztok! Ma egy tippekkel, ötletekkel teli cikksorozat első részével érkeztem hozzátok, amivel legfőképp a kezdő, illetve olyan bloggereknek/bloggerináknak szeretnék egy kis segítéget nyújtani, akik nemrég vágtak bele a blogger világba, és szeretnének blogot nyitni. Bár elég kevés új blogger van - vagy csak én nem tudok róla -, de azért egy próbát megér, hátha segíthetek valakinek.

Először is, annyit fűznék hozzá, hogy elindulni mindig, mindenféle helyzetben nehéz. Akár otthonról a munkába, az iskolába, a barátainktól haza, vagy akár elmenni egy jó társaságtól. A blogolás is olyan, ami nem az egyik legkönnyebb dologhoz tartozi az életben. Igen, tök mindegy, hogy miről írsz, de nem mindegy, hogy milyen stílusban, vagy formában. Tök mindegy, hogy sablonosak e a karaktereid, vagy alig ismertek. Nem számít, hogy hány blogod volt már. Vagy hogy egyáltalán mennyi energiád van ahhoz, hogy ennek neki tudj állni, és végig csináld. Az, hogy megcsinálod-e, hogy sikerül-e befejezned a történetet amit elkezdtél, az kitartás és akaraterő kérdése. Te döntöd el, hogy meg akarod-e írni, vagy sem, te írányítod. De ami mégis a legfontosabb az egészben az nem más, mint a helyesírás és a gördülékeny fogalmazás.

Viszont folytassuk is azzal, hogy szerintem mi is szükséges igazán ahhoz, hogy egy igazán jó blogot hozz létre.

Olvasd el egy pár régi, kedvenc könyved!

Személyes tapasztalat szerint beszélek most nektek, de én kifejezetten ajánlom azt a módszert, mielőtt nekiállnék írni, hogy mindig elolvasok minimum három olyan különböző műfajú könyvet, amit már egyszer elolvastam. Ez nálam olyan elképesztő hatással tud bírni, mint például az, hogy egy komplett saját, előre meglátott történet fut le a szemem előtt kisebb filmjelenetek módjára. Ihletet és rengeteg energiát ad ahhoz, hogy írjunk, mindemellett nyugtató hatással bír, és felkészít arra, hogy elegendő ötleted legyen levésni egy kis füzetbe az alapötletet.

Vésd le egy pár pontban, hogy mi lesz a történeted lényege!

Sokkal de sokkal jobban ki tudod dolgozni a törétnetet úgy, hogyha hosszútávú pontokat vésel le a füzetbe, például, ha egy krimi(bűnügyi) történetről van szó: 

- egy kisvárosban tűz kerekedik ismeretlen okból az egyik raktárban,

- nem tudják, hogy mi miatt gyulladt ki, nyomok abszolúte nincsenek,

- Keszekusza nyomozó a leégett raktár területén van éjjel nappal és nyomoz,

- talál egy olyan szinte észrevehetetlen nyomot, amit még a tettes hagyott maga után, és ő sem tudott róla,

- Keszekusza nyomozónak senki sem hisz, hiszen nem véletlenül "Keszekusza" a neve,

- majd végül valahogy bebízonyítja azt, hogy igen is igaza van.

Eddig nem is olyan nehéz, igaz?

Dolgozd ki a szereplőket!

Ugyebár az elöbb említettem Keszekusza nyomozót, illetve két dolgot már el is árultam róla már csak azzal, hogy leírtam a nevét és vele együtt a foglalkozását, tehát a munkáját máris tudjuk, valamint itt van még az a "Keszekusza" név. A szerpelőiteknek fontos olyan neveket választanotok, amik sokban hasonlítanak rájuk. Valamilyen szinten kell tükrözze a személyiségét, passzolnia kell a kinézetéhez (én legalább is úgy választok nevet, hogy leírok öt nevet, majd keresek egy random képet, és megnézem, hogy nekem melyik névvel tetszene az a bizonyos karakter). 

Illetve ezt a kidolgozást megejthetitek egy Word dokumentumban is, de a leglényegeebb dolgok, amiket mindneképp meg kell említenetek a jegyzetben, azok a:

- neve, beceneve

- kora

- szülei neve + nagyszülei neve(ha fontosabbak a történetben)

- foglalkozása

- lakhelye

- iskolai végzettége + hova járt iskolába

- hajszín

- testsúly

- hobbi

- kapcsolatban van-e (ha igen mi óta, ha nem miért)

- legjobb barátja(i)

Stb. 

Ehhez itt találtok egy, még az interneten talált dokumentumot, amit mindneképp ajánlok, mert így sokkal könnyebben el tudjátok képzelni a szereplőket. (Ha esetleg nem működne a link, jelezzétek!)

Gyűjtsd ki a fejezetek tartalmát!

Ezzel annyit szeretnék csak mondani, hogy fogj egy cetlit, írd rá, hogy "Első fejezet", és pár mondatba írd össze, hogy mi lesz a tartalma. Ugyan így megteheted ezt minden egyes fejezetnél, ha már meg van az egész történet folyamata.
Például:
Prológus
Szereplők: Victoria, James, Harry
Tartalom: James elrabolja Harry húgát, Victoriát, mert úgy sejti, hogy nála van a zsugorító szérum.

Készíts térképet!

Sok író készít térképet az elképzelt világához, és azt állítják, hogy ettől sokkal könnyebben megy a helyszínek meghatározása, nem keverednek össze, ha a szereplőjük az egyik helyről egy másik helyre megy. Fontos, hogy a lap szélén hagyj egy kis helyet, ahol jelölgetni tudod, hogy melyik fejezet hol játszódik.

• Mindezt úgy tudod könnyen megtenni, hogy először megrajzolod egy papírra a körvonalát a térképnek. Tök mindegy mekkora, csak az a lényeg, hogy férjen el benne minden helyszín, ahol a karaktered járni fog. 
• Majd rajzolj be egy fő folyót kékkel (vagy több folyót), vagy tavat, ami köré mehetnek majd a települések. Lehetnek mellékfolyók is. Nevezd el, és a lap szélén, ahol kihagytad a kevés helyet, húzz egy volnalat kékkel, és ha tudod, hogy mely fejezetek játszódnak majd a folyó(k) körül, írd oda a számukat (1. fejezet, 5. fejezet stb). 
• Jelöld be pirossal azt a települést, ahol a történet fog kezdődni, majd az ehhez tartozó fejezeteket is jelöld ugyan úgy, ahogy a folyóknál. 
• Jöhet a többi helyszín, ahol a szereplőitek járni fognak, ezeket zölddel jelöljétek, majd ugyan úgy jelöljétek a fejezeteket.
• Karikázzátok be feketével a fontosabb helyszíneket.

Voilá, kész is a térképetek! Ha szeretnétek mé egyéb kiegészítéseket, például, hogy milyen erdők vannak, vagy sivatag, esetleg hídak, nyugodtan jelőljétek be őket.

Válaszd ki a címet!

Ha még eddig nem ugrott volna be, akkor mostmár eléggé rágörcsölhetsz a címválasztásra. Egy valamire figyelj nagyon oda, mégpedig arra, hogy a története blogoknak nem nagyon ajánlatos angol címeket adni. Persze ha mellette van az, hogy mit jelent magyarul, az más tészta, de mégis, ha magyar vagy, a történeted is legyen magyar című. Címválasztásnál nem kell fél kilométeresnek lennie a címnek, bőven elég, ha egy-két szavas, de ne legyen túl árulkodó a történet tartalmáról. Például, ha egy Anna nevű lány varázslóvá válásáról szól a történet, akkor nem az legyen a cím, hogy "Anna és a varázslás", mert rettentően sablonos és ciki is. Esetleg, ha a töréneteddel végeztél, a végére pedig egyetlen egy kulcsfontosságú mondatot hagytál, és abban van valami titokzatos, nem árulkodó szó, mint az "Akarom", az "A győztes", vagy hasonlók. 

Egyenlőre legyen elég ennyi, aztán hamarosan jön is a folytatás!

Ezt a sorozatot itt is megtalálhatjátok, ide fog elsőként kikerülni a következő része.

A további szép napot mindnekinek,

Nads