Nora Sakavic - The Foxhole Court
Oké, talán kicsit durva a cím. De egyik srác
sem százas – eddig.
A nagy helyzet az, hogy
még nem olvastam el a könyvet, de annyira felcsigázott, hogy úgy döntöttem az
első öt fejezetről – amit lefordítottak – írok nektek pár sort, mert én
érdekesnek találom a sztorit. Éééés amúgy igyekszem angolul is olvasni a
könyvet, de olyan lassan haladok, hogy jajaj. Egyébként ez egy trilógia első
kötete, és a talán a sorozat leglazábbika is.
Főszereplőnk Neil Josten,
aki tulajdonképpen átveri saját magát. Miért? Mert ő nem Neil Josten, de nem
ám! Érdekes lehet úgy elkelni, hogy mikor tükörbe nézel nem is magadat, hanem
egy idegent látsz viszont. Nem, nem skizofrén, mindössze hazudik; a nevéről, az
életkoráról, a származásáról, ezt mind az apja miatt, aki egy gyilkos és aki
elől Neil egész életében menekült. (Cuki sebeket hagyott rajta az egész testén, én sem komálom a pasast.)
A történet arról szól, hogy Neil Exy1 edzője elhív egy sokkal jobb –
vagyis inkább többre tartott – edzőt az egyik meccsére, az edző – Wymack –
pedig kinézi magának a srácot, mert bár nem egy éljátékos, senki sem küzd így a
pályán. Ilyen vakmerőségre van szüksége.
ÉS KOMOLYAN MONDOM, EZ A
LOVE STORY KEZDÉS A BEST IN MY FUCKIN LIFE. Na, hogy ismerkedik meg Neil
jövőbeli szerelmével? Hát úgy, hogy az gyomron vágja egy Exy ütővel. Imádom. Komolyra fordítva a szót: Neil
tényleg így ismerkedik meg a kissé kettyós Andrew-val, aki nem csak őrült, de
még erőszakos is. Aztán ott van Kevin drága – hogy az a… Kevin Neil igazi
életének egy aprócska morzsája, és talán pont miatta nem tud túllépni igazán a
múlton, elvégre akárhányszor meghallja a nevét – ami elég gyakran fordul elő,
mert sztárjátékos a srác – mindig beugrik neki az az éjszaka.
Neil bekerül a Rókák
csapatába, és bár eléggé kilóg a többiek közül szótlanságával és gyenge
játékával, valahogy azt érzi az ember, még a legutálatosabb tag sem – khm KEVIN
– sem akar róla lemondani, látnak benne valamit. Főleg Andrew drága. És
igazából öt fejezet alatt kábé ennyi történt: Neil beköltözött az edzőjéhez,
megismerkedett a Rókákkal, elvitték őt a Rókalyukba – Exy pálya/épület – ,
összeverekedett Kevinnel, és bimbódzik a – nyilvánvaló – szerelem közte és
Andrew között. Bár, most még csak erős tiszteletnek és ragaszkodásnak tűnik. NA
ÉS ITT SZERETNÉK MEGÁLLNI.
Engem ledöbbentett, hogy egy
nem éppen százas srác így ragaszkodik valakihez és így hallgat valakire. Neilnek
van egy mappája, tele az igazi
irataival, de eldugja mindenki elől. Valaki belenézett, úgy sejti Andrew volt.
Mégsem esik neki, helyette Kevint bántja, miért? Mert tudja, hogy Andrew bár
őrült, érzékeny. Sőt, nem őrültnek nevezném, sokkal inkább…megtörtnek, aki túl
erősen tud ragaszkodni. Ezzel csak azt próbálom magamból kihozni, hogy a
tisztelet, ami Andrew-ban van Neil iránt, elképesztően átkarolja már most, az
elején a sztorit. Elképesztő. Neil ugyanis tudja, milyen megbántva, megfélemlítve
lenni, utálni magad, vagy éppen tartani magadtól. Én legalábbis úgy érzem
eddig, Andrew inkább fél, mintsem bántani akarna valakit – konkrétan majdnem
leszúrta az unokatesóját. Honnan gondolom? Az ember akkor mosolyog a legtöbbet,
amikor szomorú, magányos – márpedig Andrew állandóan vigyorog, de lehet
szimplán tényleg csak őrült. Tapasztalat. (Emellett, utánanéztem pár
dolognak, és azt írják: Andrew nem szereti, ha engedély nélkül megérintik,
éppen ezért Neil mindig engedélyt kér majd. Szerintem ez is érzékenységre utal
:3)
Nooos, ez csak egy gyors
kis ajánló lenne – semmi érdekfeszítő –, én eddig érdekesnek találom a sztorit
és a karaktereket, és nem csak egy sima sportos regényről beszélünk. Nem ám.
Ebben megvan a sport maga kis sötétsége és alvilága, amolyan maffiás cucli.
Csak sokkal komolyabb és ledöbbentőbb.
Ajánlom azoknak, akik nem
csak a sportot, de a maffiás/alvilágosdis könyveket is szeretik, elbírnak
viselni egy csomó halált és szívbemarkoló dialógust, és ami legfontosabb:
LMBT!!! Úgy tessék olvasni, hogy a csapatból kapásból hárman melegek, de mint a
kályha!
Tényleg semmi lényegessel
nem tudtam eddig szolgálni, de amint elolvastam a könyvet, ismét jelentkezem!
Addig is, az én kedvemért naaa, nézzetek be ide és segítsétek a fordítók
munkáját. Nem mondom azt, hogy ez egy kikapcsoló, nyugtató sztori – mert nem.
Tényleg akkor olvasd, ha szeretsz elgondolkodni egy-egy szón, cselekedeten,
szereted az izgalmakat.
Kellemes olvasást!
Kellemes ünnepeket, ha nem
találkoznánk!
1Lacrosse és az amerikai foci keveréke: hálós ütővel játszák,
de az amerikai foci erőszakosságára hajaz, a szabályok icipicit egybefolynak.
Neil bekerül a Rókák
csapatába, és bár eléggé kilóg a többiek közül szótlanságával és gyenge
játékával, valahogy azt érzi az ember, még a legutálatosabb tag sem – khm KEVIN
– sem akar róla lemondani, látnak benne valamit. Főleg Andrew drága. És
igazából öt fejezet alatt kábé ennyi történt: Neil beköltözött az edzőjéhez,
megismerkedett a Rókákkal, elvitték őt a Rókalyukba – Exy pálya/épület – ,
összeverekedett Kevinnel, és bimbódzik a – nyilvánvaló – szerelem közte és
Andrew között. Bár, most még csak erős tiszteletnek és ragaszkodásnak tűnik. NA
ÉS ITT SZERETNÉK MEGÁLLNI.
Ajánlom azoknak, akik nem
csak a sportot, de a maffiás/alvilágosdis könyveket is szeretik, elbírnak
viselni egy csomó halált és szívbemarkoló dialógust, és ami legfontosabb:
LMBT!!! Úgy tessék olvasni, hogy a csapatból kapásból hárman melegek, de mint a
kályha!
