Leírások #1 - Növény, állat, tárgy, személy, táj

Szép napot mindenkinek! Ma egy írásos bejegyzést hoztam, remélem tudok vele segíteni! :)
Ui.: hamarosan várhatóak újabb elvihető fejlécek/textúrák, és inspirációs képek.

Főbb leírásfajták:

Nyövény, állat: amelyben vagy egy állatról, vagy egy nővényről írunk egy hosszabb ismertetőt.

Tárgy: itt egy kézzel fogható dologról beszélünk.

Személy: amikor egy számunkra szimpatikus, vagy ellenszenves személy kinézetét, tulajdonságait részletezzük.

Táj: amikor egy körülöttünk elhelyezkedő táj előnyeit, hátrányait, szépségét meséljük el.

Az érzelmek leírását egy külön cikkben fogom szétboncolni nektek.

Az emberek szeretnek olyan történeteket olvasni, ami megfogja őket, érzelemdúsak, leírásban gazdagok és még a főszereplő karakter is szimpatikus nekik néhány oldal olvasás után. 

Egy leírásnak nem csak akkor van fontos szerepe, ha valami fontos esemény történik a történetben, vagy csupán csak érzelmekkel telített az adott rész. A leírásra mindig szükség van, még akkor is ha azt az író nem is gondolná. Lehet szó egy tárgyról, egy személyről vagy egy állatról, a leíráok szerepe sokkal meghatározóbb a történetben, mint maga a párbeszédek, hiszen a leírásból tudhatjuk meg a környezetet, a korszakot, a szereplőink helyzetét és érzéseit. Magába foglalhat az dühöt, bánatot, boldogságot, a leírás annak ellenére is a legfontosabb része a regényeknek, ha a főszereplőnk a legrosszabb kedvében van és éppen a depressziós korszakát éli tizenhét évesen. A leírásokat meg lehet fogalmazni akár pár mondatban, de egy teljes bekezdésben is, hiszen nem a hossz számít, hanem a tartalom. Az, hogy milyen mértékkel adjuk át a szereplőnk érzéseit és a tájak kinézetét, mindenki saját maga dönti el, viszont az sem jó, ha túl kevés, vagy ha túl sok az ecsetelés egy-egy dologról. Valahogy meg kell találnunk az arany középutat. Sok olyan oldal van, ahol rengeteg példa van feltöntetve a leírásokról, de mégis valahogy pár a blogger, illetve néhány wattpad történetnél nem látszik az, hogy igazán megértette volna azt, amit egy - vagy több - oldalon elolvasott.

Viszont, ha már a példáknál tartok, akkor én is belekezdek az én példahozatalaimba, szóval nézzünk meg először egy romantikus történet leírásárt. Képzeljük el, hogy egy tisztáson vagyunk életünk szerelmével, és nagyon boldogak vagyunk. 

Igazából mindenki azt hiszi, hogy a romantikus történeteket a legkönnyebb megírni, holott - személy szerint - szerintem ez az egyik legnehezebb kategória az összes zsáner közül. Nem mindegy, hogy csak a karaktereink éreznek, vagy pedig néhol (vagy netán teljesen) a saját érzelmein tombolnak a főkarakterben egy egész történeten keresztül. Persze ha a saját érzéseinkkel van dolgunk, akkor az a leírás kicsit nehezebb lesz az átlagnál, mivel emberek vagyunk, és néha túlságosan is gyatrán tudjuk megfogalmazni az adott pillanatban levő érzelmeinket. 

A romantikus tájleírásnál viszont szerintem az ég világon nincs nehezebb, meg kell találnunk azt a hangulatunkat, amikor képesek vagyunk romantikusak, és tájbűvölők is lenni. Tehát nézzünk most erre egy példát mind a két oldalról (rövid és hosszú leírás):

Rövid: 

"A táj valami csodálatos volt; fák vettek körbe minket, az égen alig voltak felhők, a nap tűzött és szinte égette a bőrőmet. A földön egy pokróc és néhány párna hevert." 

Hosszú: 

"Amikor felértünk a domb tetejére egy nem várt meglepetés fogadott, hisz ő csak annyit mondott, hogy sétálni megyünk. A pólóm már szinte át volt ázva az izzadtságtól, mire felértem, de a látvány ami elém tárult még a varázslatnál is gyönyörűbb volt. Előttem egy bordó lepedőszerű anyag volt leterítve, azon pedig néhány fehér és borvörös párna feküdt. Fél méterrel arrébb két lámpás pislákolt egy jól megegpakolt tűzrakás mellett. A fák amik körül vettek minket telis-tele voltak zöld bimbókkal, a bokrokból pedig madárcsicsergés hallatszott. Elképesztően boldog voltam. A szívem már nem a fáradtságtól vert olyan hevesen mint ezelőtt, hanem az örömtől és attól, hogy a sírás folytogatott. Erre nem számítottam."

Ugye érződik a különbség? Nem mindegy az író kedve sem és az, hogy éppen hol járunk. Néhány leírást sokkal könnyebb elmesélni, mint azt hinnénk, de ha ez meg van spékelve még egy kis fantasyval, akkor már igazán nincs könnyű dolgunk.

A fantasy történetek leírásai számomra kicsit könnyebbek, mivel világ életembe fantasy történeteket írtam és olvastam. De ha egy kezdőnek fogalma sincs arról, hogy mit jelent maga a "fantasy" szócska, akkor igazán nehéz dolga van az összes létező leírástípussal.

A fantasy történetek leírásánál annyi fontos dolog van, hogy egy előre megalkotott világképet kell bemutatnunk minden egyes tájleírásnál és harcjelenetnél. A kitalált élőlények már mellékesek, hiszen még a legkezdőbb írók is ki tudnak találni egy háromlábú, zsiráf fejű és kutya testű lényt, aminek valami különleges nevet kell adni. 

Ez a leírásfajta még a könnyebbik részhez tartozik - legalább is nekem -.

Rövid: 

"A lovam idegesen fújtatott, amikor a hatalmas kapu elé értünk, mely mögött egy hatalmas vár tornyosult."

Hosszú:

"A lovam fújtatott, a homlokomról patakokban folyt az izzadtság az idegesség miatt. A hatalmas kapu körülbelül harmincszor akkora volt mint én, a vár ami mögötte állt pedig még vagy örszöt magasabb, mint a kapu. A bejáró két oldalán fejnélküli agyagkatonák álltak kardot maguk elé szorítva, majd amikor az ajtó elkezdett nyikorogni, és egy nagy bömbölő hangot hallottam, a  szívem majd kiugrott a helyéről, lovam pedig felágaskodott, megfordult, és a lehető leggyosabban futni kezdett be az erdő mélyébe."

A horrortörténetekkel már nem csak a leírás a probléma, hanem az érzések átadása is. Bevallom, én sem tudom átadni annyira azokat az érzelmeket amiket egy horrorfilmben láthatunk, de azt igazándiból látni és átélni kell, hogy igazán át tudjuk adni a rémültség közben levő történéseket.

Legtöbbször még a profi íroknak sem sikerül igazán olyan történetet átadniuk, amit igazán szerettek volna, pedig aztán ők tényleg tudják, hogy mi az, ami egy horror történethez kell. 

Rövid:

"A fák körül három árnyék bukkant fel, közülük kettő a földön, a harmadik pedig a levegőben. A hangom remegett, ahogy hozzájuk szóltam."

Hosszú:

"A fák közül előbukkanő lények közül az egyik a magasban volt, a másik kettő a földön. Mindegyik fején egy agancs díszelgett, a szemeik helyén csak egy nagy fekete lyuk tátongott. A szívem hevesen vert, a pulzusom annyira felemelkedett, hogy a torkomban éreztem a dobogást, és gombócom is volt. A hangom remegett, ahogy megszólítottam őket. Nagyokat nyeltem, és amikor az egyik pillanatról a másikra előttem álltak mind a hárman egy hangos sikítás tört ki belőlem, majd fejveszte futottam amerre láttam."

Az akció történeteknél viszont teljesen más a történet. Fontos, hogy ne csak egy sima leírást adjunk arról, hogy a karakterünk száguldott a világ legjobb kocsijával hanem, hogy milyen érzéseket, élményt élt át az utazás során.

Rövid: 

"Az autó száguldott a főúton, én pedig belesüppedtem az ülésbe. A gyorsaság felemésztett, és egyszerűen csodálatos érzés volt. Féltem, de mégis arra vágytam, hogy méggyorsabban menjünk."

Hosszú:

"A kocsi kerekei csikorogtak az aszfalton, a kanyarnál a hátsó kerék csak úgy csúszott, mintha jégen lett volna. A tükörből szinte semmit nem láttunk, mivel a mögöttünk levő füst mindent eltakart. Ő csak előre koncentrált, a négysávos úton a legmagasabb sebességgel szeltük az utat minden kocsit megelőzve. Kapkodva vettem a levegőt, a fejembe pedig egyre csak az járt, hogy a lehető leggyorsabban száguldozzunk, pedig a félelem ott dobogott a torkomban. Össze vissza dőltem a kanyaroknak köszönhetően, és hiába kapaszkodtam, egy cseppnyit sem könyítette meg a helyzetet."

Leírásnál a legfontosabb tényezők amiket mindenképp meg kell említened:

TÁRGYLEÍRÁS:

• mérete
• színe
• alakja
• díszített-e 
• anyaga, hangulata

Legyen szó például egy egyszerű tárgyról, ami jelen esetben egy pénztára lesz. 

Kívűl rózsaszín, belül pedig fekete volt, nem volt sem túl kicsi, sem rettentően nagy, még a legkisebb helyen is elfért. Belül három blokkra osztott, egy az aprónak, a másik kettő pedig a papírpénznek. Egész kényelmesen el lehet benne férni. 

NÖVÉNYLEÍRÁS:

• színe, illata
• nagysága
• milyen érzést kelt?

Levendula.

Alacsony szára felett nyúlik hosszú, kékeslila virága, ami nyugtató hatással bír. Már csak a tudata nyugtatott, hogy mellettem egy egész levendulasziget sorakozott. Illata felfrissített, úgy éreztem, hogy egy pillanat alatt elszáll rólam az eddig felgyülemlett feszültség. 

ÁLLATLEÍRÁS:

• nagysága
• színe, testrészei
• mozgása
• szokásai

Ló.

Kecses mozgásával elmehetne akár egy modellnek is, mintha csak neki találták volna ki. Szellő vidáman szelte az akadályokat, fújtatott a melegtől sötét színe miatt, de sörénye valamelyest enyhítette azt a lóbálózással. Hosszú nyakát kissé előre nyújtva futott, mintha nyílként lőtték volna ki. Szellő gyorsan megtanulta azokat amiket kértem tőle, és immár telejesen egymásra hanglódva vettük az elénk állított akadályokat. Eleinte makacs volt, nem akart a kedvemre tenni, de végül megbékélt, és engedett az irányításnak. 

SZEMÉLYLEÍRÁS:

• külső tulajdonságok: hajszín/hossz, szemszín, magasság, testalkat
• belső tulajdonságok
• személyiség

Ezt igazándiból mindenki saját maga dönti el. Olyanra formáljuk a karaktereinket, amilyenre akarjuk, de lehetőleg legyenek élethűek. 

TÁJLEÍRÁS:

• elhelyezkedés(helyszín)
• körülvevő lények, nővények
• időjárás

Köszönöm, ha elolvastad!

Nads